Penészmentesítés

(falpenész, ami a falon kívül látható)

Amikor penészmentesítésről beszélünk, először a fűtési és a szellőzési rendszert kell megvizsgálnunk - a penészmentesítés ugyanis itt kezdődik, nem pedig a penészfoltok eltüntetésénél, amelyek csupán tünetek. A barátságos és komfortos otthon egyik alapfeltétele a kellemes hőmérséklet és páratartalom, valamint a megfelelő légmozgás

A falpenész csak a tünet, és nem az ok. Az ok két egymástól független tényező kapcsolódása.

  1. Épület hőszigetelő képessége, melytől függ:
    1. az épület belső hőmérséklete
    2. az épület külső hőmérséklete
  2. Légcsere mértéke az épületben, melyet befolyásol:
    1. a nyílászárók légzáró képessége
    2. a szellőztető berendezések típusa, kapacitása, ez utóbbi hiányában az épületben lakók szellőztetési és lakáshasználati szokásai.

 

Ahhoz hogy jobban megérthessük, a falpenész megjelenésének okait, és elvégezhessük a penészmentesítést, vissza kell tekintenünk a múltba, mielőtt az épületpenész megjelent.

Először is a szellőztetés:

Télen nagyszüleink, szüleink azzal kezdték a reggelt, hogy tüzet raktak a cserépkályhába, spar-hertbe esetleg a kazánba, mert az esti majd 30 fokos meleg reggelre 20 fok alá csökkent. Ezután gyorsan kiszellőztették a begyújtás során keletkező füstöt, és az éjszakai elhasznált levegőt. Napközben gondoskodtak róla, hogy a tűz ki ne aludjon, ha hidegebb volt a lakásban, egy lapáttal több szenet vagy még egy hasábfát tettek a kályhára, és ha kellett éjszaka is raktak rá.

Az ablakon lévő jégvirágba karcoltak körmükkel a gyerekek.

Nagyon szép látvány, de nem szívesen látnám a lakásom ablakán. Éjszakánként sokszor hallgatták a rosszul záródó ablakokon fütyülő szelet. A hőhídról, és a harmatpontról ekkor még szinte senki sem tudott. Nem volt elszívó, a vizet is számtalanszor a tűzhelyen melegítették, mégsem volt párás a lakás, penészes a fal.

Mi változott meg? Mitől lett a falpenész a plafonnál, a padlónál, vagy a sarokban?

Megszüntettük a huzatos lakásokat, jól tömítő nyílászáróink segítségével, így bent tartottuk a párát, ami falpenész formájában megjelent azokon a helyeken, ahol a levegő mozdulatlanul áll. Ez önmagában is elég a falpenész kialakulásához.

1. A fűtés

A lakásban, az egyes helységek hőmérséklet különbsége, a komfortosnál nagyobb volt. Bizonyos helyiséget, például az előszobát, egyáltalán nem fűtötték. A fürdőszobát csak akkor, ha fürödtek, egyébként csak az ajtón engedtek be némi meleget. A konyhában állandóan égett a tűz, mert itt tartózkodtak a legtöbbször, de előfordult, hogy a lavórban felejtett víz reggelre befagyott. A szobát csak délután fűtötték be. Amennyiben több volt, valószínűleg csak az egyiket, vagy még azt sem. A polgárok szénnel fűtöttek, koksszal, vagy lengyel feketeszénnel. Ez volt a kor csúcs energiahordozója. Vidéken, ami volt. Fűtöttek szénnel, fával, kukoricaszárral, szőlővenyigével, hulladékkal, és még ki tudja mi mindennel. A meleg megtartásának érdekében minden helyiség ajtaja csukva volt. Kellemetlen volt a nagy hőingadozás az esti és a reggeli hőmérséklet között. A nehéz dunna alatti alvás sem tartozott a legkényelmesebb dolgok közé.

1. kép Sparherd a "korszerű" takarék-tűzhely. A konyhák nélkülözhetetlen eleme.
2. kép Fürdőhengerek, melyek a fűtést és a meleg vizet adták.
3. kép A cserépkályha a jómód jelképe. Parasztházakban csak kemence volt.

Az '60 -as évektől elkezdett terjedni a vizes központi fűtés. Egyre többen építtetek maguknak ilyen, a ház minden részében egyenletes meleget biztosító rendszert. A modern társasházakban házközponti fűtés volt, ahol akárcsak az üzemekben, fűtők dolgoztak éjjel nappal, hogy állandó hőmérsékletet biztosítsanak, és a csapokból soha se fogyjon ki a meleg víz. A kisebb társasházakban (ahol volt gáz), elterjedt a gázkonvektor, és a Héra gázégő, amit a cserépkályhákba szereltek.

A '70 es években új energiaforrás jelent meg, az olcsó olaj. Mindenki olajkályhát vásárolt, a régi szenes és vegyes tüzelésű kályhákat kidobálták. A kazánokra olajégőt szereltek, ezekhez már nem kellett folyamatos felügyelet, és a családi házakban is megoldható volt az olcsó kényelmes fűtés. Ja és jött a panel, a távhővel, és a rosszul záródó vetemedett ablakaival.

Megjegyzem: a fűtőket átirányították más, a népgazdaság számára fontos területekre. Eltelt 10 év és "begyűrűzött" az energiaválság hazánkba is, az olaj ára az egekbe szökött. Ekkor, azonban ahogy a mondani szokták, "ahol nagy a szükség, ott közel a segítség". Mintegy varázsütésre jött az olcsó gáz. Ez már tovább tartott, mintegy 20 évig.

Sajnos napjainkban már vége, legalábbis az olcsóságnak. Az olcsó energiaárak miatt senkit sem érdekelt, a házak hőszigetelése, és az ajtók, ablakok záródása, de ez megváltozott. Az energia árak miatt, fel kellett hagyni a pazarló fűtéssel. Nem szabad a rosszul szigetelő falakon át az utcát fűteni, a rosszul záródó ablakokon kiengedni a meleget.
1.kép Először a helységek hőmérsékletet csökkentették az épületekben.
2.kép Szigetelő anyagokkal lezárták az ablakok réseit.

Új rendszerű korszerű fűtőberendezések segítségével kell a szükséges meleget előállítani.

Ami megváltozott a falpenész számára kedvezően:

Az épületekben megszűnt a nagy hőingadozás, és ezzel a helységekben lévő gravitációs légmozgás sebessége csökkent. Ettől az amúgy is hő híd hajlamos sarkokban megszorul a levegő, és a hűvösebb felületeken kicsapódik a pára, elősegítve a falpenész kialakulását. Ez önmagában nem lett volna elég, de ehhez még hozzájött a szellőzetlenség.

Fűtésről bővebben

2. Épületek szigetelő képessége

Az 1900 -es években épített társasházak (bérházak) falszerkezetek szigetelő képessége a mai napig többé-kevésbé megfelelő. Az általában használt 60 - 90 cm vastag külső falak a hideget kint a meleget bent tartják. A nagy belmagasság jó komfortérzetet nyújt. Ahol galériával felosztották, ott örülnek, hogy elkészült a mű, és nem gondolkodnak azon miért nehezebb levegőt venni, mint előtte.

A '60 as évek elején indult a családiház építési, vagy családi házépítési bumm. Az olcsóság jegyében és a hiánygazdaság lehetőségei között, nem mindegyik készült optimálisnak mondható műszaki tartalommal. A sávalap közét általában az alapból kitermelt földel töltötték fel, és nem, kulé kaviccsal. Esetleg tettek kátránypapírt páraszigetelésnek az aljzatbeton alá. Az akkor korszerűnek számító ikersejt téglából 25 cm vastag külső falakat húztak, csak a középső főfal volt 38-as. A szintén korszerű "E" betongerendákkal "horcsik födémet" építettek betonból, vagy betontálcát, később beton kefnit tettek közéjük. . Az épület tetejét koszorúval fogták össze, ami szintén betonból készült. Erre került a tető, melynek terét sok helyen beépítették, esetleg emeletet építettek rá, miután felnőttek a gyerekek. A ráépítések során a felhasznált anyagok annyiban változtak, hogy az ikersejt tégla helyett B30 -ast használtak, illetve a tető héjszerkezetét hő és pára szigetelték.

Az ezekből adódó problémák, amitől a hőhidak kialakulnak.

Aljzat: A falazat felhúzásakor csak az alaptest és a fal közé tettek páraszigetelést. Az aljzat beton alá ritkán, vagy egyáltalán nem. Hőszigetelést egyáltalán nem alkalmaztak. A földtöltés felszívja a nedvességet a talajból, és állandóan vizes. A víz pedig szintén jó hővezető.
Ennek következtében a teljes épület aljzata igyekszik az átlag éves középhőmérséklet körüli hőfokon maradni.
Nem tudjuk felfűteni, mint egy falat, mert az alatta lévő nedvesség folyamatosan elvezeti a hőt. Tehát az aljzat hőmérséklete körülbelül 3-5 fokkal alacsonyabb, mint a falaké.
A falak hőmérsékleteként a két oldalról rendszeresen fűtött válaszfalak hőfokát vetem alapul.

Födém: A betonfödém egybe van öntve a koszorúval, ami a falak külső széléig ér. Hővezető képessége kb. duplája, mint a tégláé, ebből adódóan hőszigetelő képessége a fele. Számoljunk azzal, hogy 30 cm vastag falon van a födém. Ebben az esetben további kb.: 30 -80 cm távolságig (egyenletesen csökkenve) alacsonyabb a plafon hőmérséklete, a fal szélénél, mint a plafon többi részén. A fal és plafon találkozásánál akár 10 fokkal alacsonyosabb hőfokot is mérhetünk. A födémre szigetelésként salakot terítettek. Ez az évek alatt őszesett, elvékonyodott és már közel sem szigetel annyit, mint eredetileg (pedig az sem volt túl sok). Emiatt a plafonon mért hőfok, (aminek elméletileg magasabbnak kéne lennie, mivel a meleg felszáll) megegyezik, vagy alacsonyabb, mint a falaké.

A parasztházak fából készült födémének, szigetelő képessége nem csökken az idő múlásával. Annak a szigetelő képessége nagymértékben javult, ha felhordták a padlásra ősszel a betakarított terményt, és szétterítették, hogy ne fülledjen be, és száradjon.

A falak: A falak szigetelő képessége sem változik az évek múlásával. Az alábbi táblázatban megtekintheti ezeket az értékeket. Az hogy a mértékegység mit jelent megtalálja az interneten, da addig is legyen elég az egymáshoz viszonyításuk.

Falszerkezet szigetelőképesség táblázat

A hagyományos épület falai nagy mennyiségű hőt engedek ki a szabadba.

Gyengén szigetelő épületeket építettünk, amit korszerű fűtéssel láttunk el. Az energiaárak növekedése miatt az épületet külső (legtöbbször polisztiről) hőszigeteléssel láttuk el, ami a falon keresztüli szellőzést gátolta, tovább növelve a falpenész kialakulásának esélyét. Önmagában nem lett volna elég, de ehhez még hozzájött a szellőzetlenség.

Épület szigetelésről bővebben

3. Nyílászárók

A nyílászárók vékony üvegekkel, rosszul záródó ablak és ajtószárnyakkal voltak elkészítve. A régi technológia nem tette lehetővé a mai korszerűnek számító minőség elkészítését. Nem voltak hőszigetelő bevonatok, az üvegekre. Nem volt mivel összeragasztani az üvegszerkezeteket, nem volt ipari mennyiségben felhasználható argongáz, és még hosszan sorolhatnám mi minden.

Részletesen az üveggekről

Nem voltak a szárny és a tok záródását már-már tökélyig fokozó gumitömítések, jó záródást biztosító vasalatok. De igény sem volt rájuk. A hatvanas évektől a Tüzép telepeken árulták a kapcsolt gerébtokos ablakokat, ajtókat. Ezeket, már akkor úgy jellemezték, "tegnap még a rigó fütyült rajta" vagyis, nincs kiszáradva, nedves, vetemedésre hajlamos fából készült.

Az 1970 es években a Sofa és Dufa ablakok megjelenése (mindkettő hossztoldott) hozott minőségi javulást. Elterjedésük azonban hosszú mintegy 1990 ig tartó folyamat volt. A magasabb költségvetéssel készült családi házakba, asztalos kisiparosok egyedi rendelésre készítettek jó minőségű nyílászárókat. Az akkor megfelelőnek tartott, netán korszerűnek nevezett ablakok zárt állapotban is vidáman engedték fütyülni a szelet.

Ugye, milyen érdekes, ma már nem fütyül a szél! Esetleg zúg, dühösen rázza a redőnyt, de nem fütyül. Ennek az-az oka, hogy a nyílászárók jobban zárják a nyílásokat, mint akár 20 évvel ezelőtt.

A ma alkalmazottak fából, alumíniumból, és műanyagból készülnek. A benne lévő üveg 2 -3 rétegű, a szárny és a tok közötti rést 2-3 réteg gumis záródással tömítik.

  1. kép Fa ablak 3 réteg üveg 3 réteg gumiszigetelés
  2. kép Hőhíd mentes alumínium ablak dupla üveg, 3 réteg gumiszigetelés.
  3. kép Műanyag ablak 3 réteg üveg 3 réteg gumiszigetelés

Ezek a nyílászárók, szinte 100%-ig lezárják a légréseket, a spontán szellőzést, teljesen megakadályozzák.

Mi változott meg? Hogyan lett falpenész a falakon, plafonon?

A lakásban eddig meglévő légmozgást spontán szellőzést szinte teljesen megszüntettük. A bent keletkező pára nem tud távozni a réseken keresztül, ezért kicsapódik a hideg felületeken. Ezt még észre sem vesszük. Ez önmagában is elég ahhoz, hogy a falpenész kialakulhasson.

Nyílászárókról bővebben

Általánosságban:

A mai korszerű épületek belsejében a spontán légmozgás szinte teljes egészében megszűnik. A bentlakók mozgása a lakásban, minimális, (egész nap házon kívül vannak, este alszanak, csak a délutáni időszakban van mozgás) és a fűtés keltette gravitációs légmozgással együtt is csak a szükséges mennyiség tört része. Ettől a lakások belsejében nem homogén, hanem rétegződött a páratartalom, akárcsak az égen a felhők rétegződése.

Minél magasabb a levegő hőmérséklete, annál több párát képes elnyelni, és fordítva: minél hidegebb van, annál kevesebb párát képes megtartani. A lakás normál páratartalma 40% - 65% között mozog. Télen, alacsonyabb nyáron magasabb.

Harmatpont táblázat

Feltételezzük, hogy a lakás levegője 22 Celsius fok. Nem alacsony, de elfogadható egy hozzátartozó 55% -os páratartalom. Semmi probléma nincs addig, amíg a lakásban nincs egy olyan fal, ablak, vagy egyéb más felület, melynek hőmérséklete alacsonyabb, mint 12,5 Celsius fok, mert ezen a felületen kicsapódik a pára a levegőből. Amennyiben ez csempe, ablaküveg, mosható tapéta, vagy más nedvesség beszívására alkalmatlan felület gyöngyözve jelenik meg rajta a pára. A mikor a hideg felület meszelt, vagy diszperziós festékkel festett fal, az magába szívja, és megpróbálja "átpumpálni" a fal túloldalára, a hidegebb oldalra, mert ott szárazabb a levegő. Mivel a párakicsapódás folyamatos, nem győzi a fal elnyelni a kicsapódott párát. Ekkor jelenik meg a falpenész.

A falpenész, se nem állat, se nem növény. Nem más, mint gomba. Nem fotoszintetizál nincs szüksége napsütésre, csak nedvességre, és enyhe melegre. Élettere, a párás hűvös környezet.

Hogyan penészmentesíthetjük lakásunkat?

A falpenészt lehet domestos -szal, szódabikarbónával, és egyéb lúgos anyagokkal is kezelni, (a savas anyagok, Pl.: ecet, a falat tönkreteszik) de ez csak a tüneteket kezeli, nem az okot, nem hoz hosszú távú megoldást. A falpenész újra meg fog jelenni, a maga fekete valóságában. A legolcsóbb és legegyszerűbb penészmentesítő megoldás a levegő nedvességtartalmának csökkentése, mégpedig szellőztetéssel.

Korszerű, jó hőszigetelő képességű nyílászárók beépítése, vagy a régiek korszerűsítése után szokott megjelenni a falpenész. Olvasni olyan véleményeket az interneten, hogy nem szabad műanyag nyílászárót beépíteni, mert falpenészt okoz. A fa nyílászáró nem? Nem a nyílászáró anyaga, hanem a légzárása miatt keletkezik falpenész. A nyílászárók cseréjének, felújításának pontosan az, az egyik célja, hogy a szárnyak és a tok közötti hézag csukott állapotban tömítve legyen, a spontán szellőzést, szüntesse meg. A spontán szellőzés, mint nevében is benne van, tőlünk független, általunk nem szabályozható körülmények között történik. Szélcsendben kevéssé, míg szeles időben nagymértékben cserélődik a levegő, könnyen létrejön a túlszellőzés, mely kiviszi a meleget.

Érzékszerveinkkel nehezen tudjuk megállapítani, hogy mi a sok, és mi az elégséges szellőztetés. Nem vagyunk állandóan a lakásban, hogy beavatkozhassunk, szabályozhassuk a páratartalmat. Ennek megoldásaként, sokféle szellőztető berendezést kínálnak a gyártók, különböző árakon. Ezek a berendezések, automatizálják azokat a feladatokat, melyeket manuálisan kellene elvégeznünk. Használatukkal energiát, azon keresztül pedig pénzt spórolhatunk meg. Nem kell feltétlenül szakemberhez rohanni, tömött bukszával. Először próbáljuk, ki mit tehetünk a penészmentesítés érdekében saját erőnkből, ingyen.

Megelőzés

Néhány módszer amit, ha betartunk, penészmentessé tehetjük otthonunkat, de mindenképpen csökkeni fog a mennyisége, anélkül, hogy berendezéseket kellene vásárolnunk, vagy beépíttetnünk.

  1. Törekedjük rá, hogy a lakásban egyenletes meleg legyen.
  2. Az ablakot, szélcsendes időben ne zárjuk hermetikusan, hagyjuk "szellőzési"fokozaton, a kilincset, (ha van ilyen) vagy a szellőző nyílást hagyjuk nyitva. Vigyázni kell, mert a túlszellőzöttség pazarlás, a szellőzés hiánya egyenlő falpenész.
  3. Reggel zuhanyozás után, mielőtt elmegyünk otthonról, és este, a munkából hazaérve legalább 5 percre csináljunk kereszthuzatot, szellőztessünk, cseréljük ki a lakásunk levegőjét.
  4. Ne toljuk a szekrényeket szorosan a falhoz, hogy a levegő szabadon áramolhasson a fal és a szekrény között. Hagyjunk legalább 8- 10 cm. távolságot.
  5. A fürdőszoba ajtaja csak a fürdés, zuhanyozás idejére legyen becsukva, a tisztálkodás befejeztével szellőztessük ki, egyébként mindig tartsuk nyitva.
  6. A mosott ruhát teraszon, vagy más jól szellőző helyen, szárítsuk, lehetőleg ne a lakásban.

    Amikor mindezen túl vagyunk, és nem sikerült maradéktalanul a penészmentesítés lakásunkban, csak akkor szabad olyan megoldásokon gondolkozni, ami pénzbe kerül.

  7. Törekedni kell, hogy a lakásban légmozgás legyen. Nem mindig elegendő a fűtőtestek által keltett gravitációs mozgás.

Hőhíd a lakásban

Hőhidak, a penészkialakulás lehetséges helyei

Ami már pénzbe kerül: Szellőzés technika; légtechnika

Mottó: Nem biztos, hogy a legdrágább megoldás a legjobb!

A konyhába szerelni kell egy páraelszívót, ami ki van vezetve a szabadba. Nem a legolcsóbbat keresve, hanem a konyhának megfelelő teljesítményűt. (és be is kell kapcsolni, a főzés idejére)

A fürdőszobába szintén szerelni kell egy ventilátort, mely a fürdéskor, vagy zuhanyzáskor keletkező gőzt vezeti az épületen kívülre. Érdemes kétágú típust választani, melynek második ága a WC - be beköthető.

Az ablakokba vagy a falba páraszabályozós légbeeresztőket szerelni, hogy a ventilátor megfelelő mennyiségű friss levegőt tudjon beszívni, abba a helyiségbe, ahol a páratartalom megnőtt. Így száríthatjuk a mosott ruhát, akár a lakásban is.

Egyszerű hőcserélős szellőztetők.

Különböző méretben, formában, változó teljesítménnyel kaphatók egyszerű falba szerelhető készülékek, melyek a kiszellőztetett levegő melegét hőcserélőn keresztül visszajuttatják a friss levegővel a lakásba. Ezek az egyszerűen beszerelhető készülékek nem kerülnek többe, mint a velük azonos teljesítményű elszívó ventilátor.

Az eddig felsorolt intézkedések elvégzése után a penész megszűnik. Nem azonnal, de érzékelhetően, pár hét alatt. A foltok elhalványulnak, és egy tisztasági festéssel eltüntethetők. A penészmentesítésnek ez a legkisebb beruházást igénylő biztosan végleges pozitív eredménnyel járó megoldása. Csak ezután érdemes a penészmentesítés miatt a külső hőszigetelésbe kezdeni.

De közel sem ez a leggazdaságosabb megoldás.

Gondoljuk át:
Mi volt az elsődleges cél? - Az hogy a nyílászárók hibájából eredő túlszellőzöttséget megszüntessük.
Elértük? - Igen.
Mi volt a másodlagos cél? - Az hogy a falpenészt megszüntessük.
Elértük? - Igen
Akkor minden rendben!?

A penészmentesítés szempontjából igen, a falpenész eltűnt.

Hátránya, hogy a helységek meleg levegőjének egy részét a szabadba engedtük, helyette hideget szívunk be. Igaz, hogy kevesebbet, mint eddig, igaz, hogy szabályozottan, a szükségesnél nem többet és nem kevesebbet, de továbbra is fűtjük az utcát.

Azért, hogy ez ne így legyen kitalálták a hőcserélős rendszerű központi elszívót, mely ellen áramoltatja a bejövő friss levegőt, a kimenő meleg levegővel szemben. Így a bejövő friss, hideg, szárazabb levegőt felmelegíti a távozó elhasznált, párás levegő, miközben lehűl.

- A párás meleg levegőt elszívja a konyhából, WC ből, fürdőszobából a hőcserélő ventilátor.

- A hőcserélő egységben a meleget átadja a szűrőrendszeren keresztül beszívott friss levegőnek. (nincs polen a lakásban)

- Az előmelegített fris levegőt befújja a szobákba.

- A vákum a szobák levegőjét a konyhába, fürdőszobába, WC - irányába mozgatja, ahol kezdődik minden elölről.

- Természetesen a légcsere mértéke szabályozható. A beépített motorok és a légmozgás zaja emberi fül számára halhatatlan. A légmozgás észrevehetetlen.

- A helységekben kialakul egy egészséges, a komfortérzetünket nem zavaró légmozgás.

A kivitelezéshez nem kell szétbontani az egész lakást. A festéskor beszerelhető a rendszer. Gipszkartonból készült álmennyezeti díszek mögé elrejthető a csövezés, melybe díszítőfények, spot lámpák is szerelhetők. A komfortnövelés, energia megtakarítás mellett elegánsabb, divatosabb megjelenésű lesz a lakásunk.

Részletesebben a korszerű fűtés oldalunkon.

Szakembereink

Amennyiben Önnél nem megfelelő a fűtési rendszer, vagy nem jól lett beszabályozva...

Illetve a szellőzés hiányosságaiból adódóan penészfoltok jelentkeztek a falakon...

Forduljon hozzánk bizalommal!

Szakembereink felülvizsgálják a helyzetet, feltárják a probléma gyökereit, és megoldást javasolnak a végleges penészmentesítésre.

Munkamódszerünk

Kizárólag a legkorszerűbb építési-szerelési technológiákat, és minőségi anyagokat alkalmazzuk kivitelezési munkáink és a penészmentesítés során. Arra törekszünk, hogy jól képzett munkatársaink a lehető legmagasabb szakmai színvonalon szolgálják ki Megrendelőinket.

Célunk, hogy Ön a környezettudatosan fejlesztett korszerű technológiai - rendszerek és a magas minőségű kivitelezés révén, hosszútávon egészséges, színvonalas környezetben élhessen.

Szaktanácsadás

Vállaljuk, hogy az Ön felkérésére helyszíni technológiai és kivitelezési szaktanácsadást adunk.

A helyesen, szakember segítségével megválasztott technológiák alkalmazása és az átgondolt tervezés költség megtakarítást jelenthet a korszerű technológiák későbbi, hatékony energia megtakarítása mellett.

Kérje időben személyes szaktanácsadásunkat még a kivitelezés megkezdése előtt.

Blogger
Facebook
Google+
Youtube
Twitter
Tweet
Pinterest