Pallótokos ablak részletesen

     Pallótokos ablakok csak ritkán, és nagyon régi épületeken találhatók. Általában nem javították őket, hanem kicserélték korszerűbb kapcsolt geréb tokosra (ugye ismerős) Leginkább ott maradt meg, ahol nem volt pénz a cserére, vagy nem volt fontos kicserélni, nagyon ritkán már akkor is védték. (műemlék épület) A helyzet az óta sem változott. Nem érdemes javítani legfeljebb újra lehet gyártani, ha védett helyen van. Újragyártás esetén is valamilyen megoldást kell találni, amivel megfelelő hőszigetelést lehet elérni. Gondoljuk végig, nem lehet egy a budai várban lévő sokcsillagos szálloda ablaka huzatos, és hideg. Márpedig az ablak stílusa nem változtatható! Ilyenkor még egy ablakot kell belülre helyezni, ami a hőszigetelést és a légzárást biztosítja. A műemlékvédők nem mondják ki, de azt vallják: Aki műemlék házat vagy lakást vásárolt, rendelkezzen akkora összeggel, amiből ezt a magas kiadást fedezni tudja. 

Műemléki épület nyílászáró vasalatok.

     Még mindig használják a sarokpánt szót a diópánt (ablakzsanér) megnevezéseként idősebb szakemberek, de már sokszor ők sem tudják honnét ered. A pallótokos ablakok sarkainak illesztése csapolással és annak biztosítása faszeggel illetve keresztcsappal történt. Volt amikor használtak enyvet is a rögzítéshez, de azt az eső és a nedvesség kimosta, így hát nem sokat ért, legalábbis hosszútávon. A vékony keresztmetszetű ablakszárnyakat ezért sarokvassal erősítették meg. Ezt a fém erősítést a kapcsolt geréb tokos ablakokon is használták. Zsanérként keresztpántot használtak, mely az ajtóknál jól bevált, mivel kereszten végig összefogta az ajtólapot, akár deszkánként is le lehetett szegezni, csavarozni. Ez működik a zsalugáternél is, sőt a keresztpánt egyben díszítő elem is. Az ablakban azonban üveg van, és a kilátást zavarná a keresztben futó pánt. Ezért a sarokvasat úgy készítették, hogy egybeépítették a keresztpánt fordító szemével. Így alakult ki a sarokvas és a keresztpánt ötvözéséből a sarokpánt.

     Az ablaknyílások keretezését legtöbbször négy keskeny keresztmetszetű hosszú kő felhasználásával készítették. Ezt imitálja a mai ablakok díszkerete. Ezekhez a kövekhez csak úgy lehetett hozzárögzíteni az ablakkeretet, hogy lyukat fúrtak a kőbe, ebbe helyezték a rögzítő fület, majd ólmot öntöttek a lyukba, ami miután lehűlt, szilárdan megtartotta. A képen jól látható, hogy ez a rögzítő fül mely az ablakot tartja a helyén. Ez több száz éves konstrukció. A régi épületeket felújították, és a hagyományos ablakok a modernizálás áldozatául estek. Jogos volt a kényelem iránti igény. Sok ilyen ablakszerkezet a háborúk során semmisült meg. A Budai vár is sokszáz évig épült. Amennyiben meg akarjuk őrizni a megjelenését, vajon melyik korszaka legyen mérvadó? Milyen ablakokat építsünk bele. Nem lehet ezt egyszerűen megválaszolni. Az ilyen zsanérok igazi különlegességek, az ez iránt fogékonyaknak.

Rajz, fotó, vagy minta alapján ilyen vagy ehhez hasonló stílusú vasalatokat vagy bármilyen mást, amire igény van, elkészítünk, hogy az eredetivel megegyező kinézetű legyen a nyílászáró. Mint a kép is mutatja nem látszik a különbség!

 

Blogger
Facebook
Google+
Youtube
Twitter
Tweet
Pinterest